Hónap: 2018 május

Miért jó futni? Miért jó Sümegen futni? Mit adott a futás az életemhez?

– néhány egyszerű kérdés, amire őszintén válaszolnak kis városunk futói.

Kasza Gábor így mesél róla:

“Régen nagyon nem szerettem futni, nem is értettem az embereket, miért jó ez nekik, miért nem pihennek..

Aztán ,  mert véletlenek ugyebár nincsenek és hát a lányoknak kamasz fejjel nehéz nemet mondani, így kénytelen voltam pár alkalommal elkísérni a volt barátnőmet egy-egy futóversenyére, vagy pár szórakoztató km-re. Az elején csak biciklivel tartottam vele a tempót, de később én is megpróbáltam, immáron kerekek nélkül , mondanom se kell, esélyem sem volt..Viszont elkezdtem élvezni a mozgást. Előtte sosem sportoltam, nem is nagyon érdekelt.
Sümeget rendkívül jó helynek tartom a hobbifutásra és a versenyekre is, hisz rendkívül változatos a domborzata, ezen kívül vannak szuper erdei utak, amiket a legjobban élvezek, de azért aszfalton, vagy a focipálya körül is nagyon jókat lehet futni.
Tavaly előtt kitaláltuk a barátokkal, hogy benevezünk a veszprémi Spartan Race-re, ami megadta a motivációt, hogy fejlesszem a teljesítményem, így hetente többször is kimentem terepre.
Az első komolyabb futós célomat tavaly május elején értem el, amikor 10km-et mentem egyhuzamban, eszméletlenül jó érzés volt, pont a Fehér kövek kilátónál lett meg, így utána kigyönyörködhettem magam.
Idén már több versenyen is indultam, 2 3. helyet szereztem , de a lényeg , hogy mindegyik versenyre a barátaimmal mentem és ők is szép eredményeket értek el.
Sajnos  eddig még nem sikerült részt vennem egyik Sümeg Trailen sem, de idén mindenképp indulok, főként azért, mert márciusban rákeveredtem az erdőben a 21km-es pálya útvonalára és sikerült teljesítenem. Ez volt az első félmaratonom, eszméletlenül jó érzés volt és rá egy hónapon belül, igaz más útvonalon, de megismételtem a távot. Viszont ezek nem verseny keretein belül zajlottak, úgyhogy szeptember 8-án mindenképp a 21-es távot választom .
Remélem ott találkozunk ”

Ha a névre kattintasz, elolvashatod Kántor Kriszti, Gyalog Balázs és Zsigmond- Horváth Edina mit írt erről.

Miért jó futni? Miért jó Sümegen futni? Mit adott a futás az életemhez?

– néhány egyszerű kérdés, amire őszintén válaszolnak kis városunk futói.

Zsigmond- Horváth Edina története:

“Az én történetem hasonlóan indult, mint sok futóé: sosem szerettem futni 🙂 Tipikusan az az ember voltam, aki minden tesiórán kitalált valamit, hogy ne kelljen átöltözni…ezt utólag már bánom. Valahogy sosem kerültem olyan helyzetbe vagy társaságba, hogy megszeressem bármelyik sportot.

Aztán a Kisfiam születése után, jókora súlyfelesleggel már nem éreztem jól magam, egyre inkább azon agyaltam, hogy valamit tenni kell.

2015 januárjában életmódváltásba kezdtem, amit az első kilók leadása után ki akartam egészíteni valami olyan mozgásformával, amit kisgyerek mellett lehet űzni, nem időhöz kötött. Így esett a választásom a futásra. Az első alkalommal, sosem felejtem el, 7 perc “futás” után minden bajom volt, úgy éreztem kiadtam mindent és ennyi… akkor egy telefonos alkalmazással mértem az időt és távot, tulajdonképpen kíváncsiságból. Ebbe a 7 percbe nem akartam belenyugodni, úgy döntöttem, hogy másnap is kimegyek. Elhatároztam, hogy most 7 és fél percet futok. Minden nap emeltem fél percet a futások időtartamán. Elkezdtem fejlődni, erősödni, fogyni, gyorsulni. Júniusra már le tudtam futni 5km-t.

Megérett bennem az első futóverseny gondolata is, választásunk egy  köveskáli terepversenyre esett, ahol 5km-t futottunk a sógornőmmel, Szilvivel. Mindketten korcsoport második helyezettek lettünk, ez megfelelő visszacsatolása volt annak, hogy ezt érdemes csinálni.

Több versenyen is részt vettünk azóta, többek közt a Sümeg Trailen is. Szeretem nagyon a terepet, sokat edzünk a pálya egyes részein egyedül és csoportosan is. Számomra az első verseny is és a második is mérföldkő volt, ugyanis az elsőn egyéni csúcsot futottam 8km-en, a másodikon pedig lefutottam az első félmaratonomat.

Sokat jelent nekem a futás, kikapcsol, feltölt, erősít és közelebb hoz önmagamhoz. Két fontos  igazságot tapasztaltam meg, mióta futok: lehetetlen nem létezik és minden fejben dől el 🙂 Remélem egyre többen kapnak majd kedvet a mozgáshoz, hála égnek már most nem tudok olyan időpontban kimenni, hogy ne találkoznék legalább egy emberrel. Ez nagyon jó 🙂 Szerencsére a férjemet is megfertőzte a futás szenvedélye, de ez egy másik történet, majd elmeséli Ő 🙂
Sérülésmentes felkészülést kívánok minden Futónak 🙂 ”

Kántor Kriszti történetét ITT találod.

Gyalog Balázs pedig ITT vall erről.

Miért jó futni? Miért jó Sümegen futni? Mit adott a futás az életemhez?

– néhány egyszerű kérdés, amire őszintén válaszolnak kis városunk futói.

Gyalog Balázs így vall erről:

“Az első Sümeg Trail miatt kezdtem el futni. Akkor nem mertem benevezni, mert úgy gondoltam, hogy nem vagyok abban az edzettségi állapotban, hogy teljesíteni tudnám a közel 8 km-es távot. Így szurkolóként bíztattam a pályán lévőket, kerékpárral kísértem több ismerőst is, majd másnap végigtekertem biciklivel a rövid és hosszú táv pályáját is. A futásomhoz a motivációt a legjobb eredményt elért sümegi futó, Zsigmond Peti eredménye adta, aki 44:50 alatt teljesítette a távot. Úgy gondoltam, hogy egy kis felkészüléssel erre én is képes vagyok, és még aznap elhatároztam, hogy jövőre 2017-ben én is indulok. Bizonyítani akartam önmagamnak, hogy meg tudom csinálni. El is kezdtem az edzéseket májusban, nagyjából heti 2* futottam eleinte 4, majd 5 és 7 km-eket. Nyár végéig párszor lefutottam a verseny távját, és sohasem sikerült 40 perc alá kerülnöm, de 41 perc alá is csak egyszer. Az álomcélom a versenyre a 40 perc alatti idő volt, de a 41 perccel is megelégedtem volna. Nagyon boldog voltam, mikor a célon áthaladva 38:52-t mutatott az időmérő. Ezzel abszolút 4. helyet szereztem meg, 40 mp-el lemaradva a dobogóról. De abszolút nem bánkódtam, mert a saját magamtól elvárt teljesítményt bőven túlszárnyaltam.

Legnagyobb sikerem 3 héttel a Sümeg Trail után egy cserszegtomaji futás volt, ahol 7km-en abszolút ötödik, de kategória első lettem, így mindjárt az első dobogós helyezésem annak a legfelső foka volt. Bár a sümegi 4. helyet sokkal értékesebb eredménynek gondolom azóta is.

Azóta nincs konkrét célom, csak annyi, hogy a sport maradjon meg az életemben, jól érezzem magam futás közben, élvezzem a természetet, és az egy két verseny adta remek hanglatot.

Egészségügyben dolgozóként különösen tudom, hogy az ember addig él teljes életet, míg rendszeresen mozog. Bízom abban, hogy így sokáig egészséges maradhatok.

Imádok Sümegen élni, és futni is. A fenyves, a vár, a Fehérkövek, a Tik-hegy mind-mind remek helyek. Bárhol is futok, mindig ez a csodálatos vár látványa tárul elém. Mennyi ember örülne, ha itt lakhatna! Nekem ez megadatott, ezért boldog vagyok, és szeretném minél tovább élvezni.

Amíg csak lesz Sümeg Trail, én mindig indulni szeretnék. Azóta is bánom, hogy nem indultam az első versenyen, biztosan végig vitt volna a versenyhangulat.”

Egy másik sümegi futó, Kántor Kriszti írta: “Hogyan kezdődött?…