2018.szeptember 8-án rendeztük meg idei versenyünket, ami tökéletes időpontválasztás volt. Az azt megelőző szombattól kezdve 4 napig folyamatosan esett az eső, így érkeztek is aggódó érdeklődések. De csütörtöktől száraz idő volt és mivel a pálya nagy része a hegyen, erdőben halad, futható volt.
Egy új távval bővült a választható szakaszok száma, 15 km-es szakasszal és ebben az évben nem indítottunk kerékpáros távot, mert a kiválasztott útvonal miatt túl veszélyes lett volna.
197-en indultak versenyünkön és a következő helyezések születtek:
Édes, 1,4 km-es táv:
Fiú kategória, 6 év alatti
- 1. Horváth Ányos
- 2.Rózsa Sebestyén
- 3. Ihász Bence
- 1. Horváth Anna Polla
- 2. Horváth Ágnes
- 3.Horváth Aranka
- 1.Horváth Hunor
- 2. Koós- Hutás Csaba
- 3. Bárány Ágoston
- 1. Lents Dorottya
- 2. Tiboldi Dóra
- 3. Simon Csenge
| Férfi | |
| VAD József | 00:37:10 |
| KOLLÁT Krisztián | 00:37:23 |
| MÉSZÁROS Viktor | 00:37:45 |
| Nő | |
| DOBOS Andrea | 00:45:53 |
| DR SCHMIDT Andrea | 00:50:05 |
| VIOLA Viktória | 00:50:30 |
Csípős, 15 km-es táv, abszolut győztesek:
Erős, 21 km-es táv, abszolut győztesek:
A verseny további eredményei itt találhatók: Darktiming. Gratulálunk mindenkinek. Versenyünknek több különleges vendége is volt: Indult versenyünkön Szőnyi Ferenc, világbajnok triatlonista, ultrafutó, ironman. Szabó Sándor válogatott hegyifutó, aki természetesen megszerezte az első helyet. Beszámolója a versenyről: “Szabó Sándor – Hegyifutó – Szőnyi Ferenc társaságában.Sümeg Trail III. 21,5km 645m szintkülönbség A hegyifutó kupafutam részeként beiktattam a programba ezt a versenyt, ahol először szerepeltem eddig. Nem szerettem volna erőset futni, mert tudom, hogy közel van már a VB, és gyakorlatilag ez volt a leghosszabb futásom addig. Nem sok kedvem volt futni, mikor odaértem, viszont az odautat nagyon élveztem, annak ellenére, hogy egyedül kellett menjek, amit nem szeretek. Már a track-en láttam, hogy hosszabb lesz, mint egy félmaraton, és a szintrajzon is több szint volt, mint amit tudattak a néppel, szóval ez nem volt meglepetés. Azt is tudtam így, hogy gyakorlatilag 2 domb lesz benne, ahol kell mászni egy picit, és a többi hullámzik, futható. Mivel nem akartam sokat futni, így a bemelegítést konkrétan a verseny első 3km-ére szántam. A rajt előtt pontos tájékoztatást kaptunk a pályáról, és jelölésekről, ami nem haszontalan dolog, majd a rajt után egy fiatal srác előre tört, és nyomta neki ilyen 3:50-4:10 közötti tempóban. Tökéletes gondoltam magamban, nem kell gyorsabb legyen, és pont jó lesz. Közben beszélgettünk, hogy neki az első félmaratonja, és megemlítettem neki, hogy akkor legyen okosabb dolog, ha visszafogja magát egy picit, és a mögöttünk száguldó hármassal tart, és a végén kilő mellőlük. Nem tudom, hogy így tett-e, mert én 3 után elindultam. Jött az első dombosabb rész, amit sikerült kifutni, majd jött egy nagyon komoly lejtő, amit IMÁDTAM! Repültem rajta, a biztosító ember pedig félve mondta, “Csak óvatosan, lesz még egy ilyen kanyar!”. Hallatszott a hangján az aggodalom, de úgy látszik, hogy rajtam sem látszott, hogy nem először csinálom, vagy csak a széles mosoly zavarta meg a képemen… ezt nem tudom eldönteni! Ez a 2. frissítőpontnál volt, kb. 8 km-nél. Én a 4. frissítőpontot a 14km-nél lévőt használtam egyedül, ittam egy iso-t majd meglepődve néztem az órámra, hogy 4:20-as átlagot megyek. Hű, totál nem szerettem volna így megfutni, de pihentetőnek éreztem, szóval mentem így tovább. Itt 15-nél volt egy fordító, ahol már jártam, és mondták a ponton, hogy van 30 perc előnyöm. Mondom persze, ugye csak szórakoztok?! Nem lőttek nagyon mellé. 19-nél kellett tenni a várban egy kört, ahol lényegében elkaptam a kisebb távon indulók nagyját, majd beérve és már átöltözve láttam, hogy 19 perc különbséggel ért be mögöttem a 2. helyezett. Jól sikerült verseny volt na. Nem voltam fáradt, jól esett a futás. A beérkezésemkor lecsapott rám a szpíker, és a pályáról kérdezett, amellett, hogy konkrétan elmondta ki is vagyok. Nem beszéltük meg, jól esett. Azt mondtam neki, amit gondoltam, és ami az igazság. Tökéletesen ki volt jelölve. Festék (természetbarát), szalag, tábla, irányítóember egy helyen egyszerre, mindenhol ahol szükség volt rá. Hibátlan munka, ilyen kéne legyen mindenhol!!! A rajtcsomagban is volt minden aminek kellett legyen: víz, sportszelet, ropi, alma is. A célban is adtak mindent amire szüksége volt az embernek. Még ebédjegy is volt benne, amit frissen főztek. Aztán az eredményhirdetés következett, amit meglepően tapasztaltuk, hogy abszolút kategóriát nem díjaztak, ezt sokan hiányolták, nem csak én. Korosztályomban sajnos egyedül voltam, így végül úgy álltam a dobogón, ahogyan az autóban ültem. Ezután zárásképpen volt tombolahúzás, ahol bőséges és bőkezű nyereményeket osztottak, csak pislogtunk. Sajnos engem nem húztak ki, de én nem bántam annyira. Bár volt 3db nagy üveges nutella, azoknál nagyon nyaltam a szám szélét, hogy jó lenne, azaz lett volna. Sebaj. És a végére hagytam a csattanót. Végre, találkozhattam személyesen Szőnyi Ferenc – versenynapló főszereplőjével is, magával a legyőzhetetlen Ferivel. Örülök, hogy beszélgethettem vele, hiszen mindig jó ekkora teljesítményt elérő emberekkel konzultálni a sportról. Természetesen, gratuláltam neki! Aki nem tudja ki Ő, irgum-burgum, tessék utána nézni! Összefoglalva, egy nagyon jó rendezvényt kaptunk itt. Mindenki nevében mondhatom ezt. Borzasztó jó szervezés mellett egy nagyon lelkes csapattal/szervezőkkel. Jelentkezem hamarosan, mert kedden már repülünk ki a VB-re és a nyomokban internetet tartalmazó út során, látni fogjátok, hogy mi-hol történik velünk! És Tapolcáról Földesi József, aki a 2018-as Spartatlon indulója a szeptemberi rajton. Köszönjük szépen mindenkinek a részvételt.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
